RSS

Értekelje az oldalt!

Kavitációs koptató hatás

A kavitációs kopást szilárd testeken áramoló folyadék idézi elő, ha a kedvezőtlen áramlási viszonyok (elsősorban leválások) miatt a folyadékban oldott gázok kis nyomású buborékok alakjában kiválnak, majd a buborékok összeomlanak, és folyadékütközéseket idéznek elő.

A folyadék ütközés erős mechanikai igénybevételt okoz, az ütközéskor kialakuló nyomás az 1500bar-t is elérheti. Az ütközés hatására repedések indulnak el lyukszerű krátereket kialakítva.

A kavitációs kopás nem indul meg azonnal, hanem csak kis lappangási idő után. Ha a folyadék korróziót is okoz, vagy ha található a folyadékban szilárd részecske (erózió), az felgyorsítja a kavitációt.

Intenzív kavitációval szemben csak a homogén szerkezetű, de ugyanakkor szívós anyagok képesek bizonyos mértékig ellenállni. Az adhéziós kopás szempontjából kedvező heterogén szövetszerkezetű anyagok kavitációs kopásállósága nagyon rossz, mert a kavitáció a szövetszerkezet leggyengébb elemét nagyon gyorsan elroncsolja, és így nagy anyagdarabokat képes leválasztani a szilárd felületről. A martenzites rozsdamentes acélok kedvezőek. Legjobb az ausztenites szerkezetű mangánacél.

A kavitációs kopás és az anyagok kifáradási szilárdsága között szoros összefüggés van.