RSS

Víz alatti motorral hajtott gépek II. rész – Merülőmotoros szennyvíz- és zagyszivattyúk

Míg a búvárszivattyúknál a gépet kis átmérőjűre kellett megterezni, hogy beférjen a szűk csőkútba, itt ez a korlátozás nincsen. A normál méretű motorok használhatók, amelyek vagy légtérben, vagy olajjal töltött térben forognak.

A motor nem csúszócsapágyazású, hanem gördülő-csapágyazású. Mivel rendszerint egyfokozatú szivattyút hajt a motor, a szivattyúnak nincsen külön csapágyazása, az a motor tengelyére van felszerelve. A levegőben forgó motor tengelyének eltömítésére a szállított közeg felé a kettős tömítés terjedt el, ahol is a két tömítés közötti tér van megtöltve rendszerint fiziológiailag közömbös, vagyis emberi, állati egészségre ártalmatlan olajjal.

A motor felül helyezkedik el, alatta van az olajtér, azalatt a szivattyú hidraulikája. Ez megkönnyíti az energia hozzávezetést is, mert a gép felső részén kiképzett, a motortértől rendszerint eltömített kapocstér tetején helyezkedik el a masszív kábeltömszelence, így a kábel a szivattyúhoz közvetlenül felülről csatlakozik. Tehát nem kell végigvezetni a szivattyú mellett, mint a búvárszivattyúknál. A motor vagy teljesen, vagy részben merül be üzem közben a szállított közegbe. Ezért a hűtése nem minden üzemállapotban kielégítő, s emiatt fejlődtek ki a hűtőköpenyes gépek.

Kisebb szivattyúkban eleve a motor körül áramlik a nyomótérben a folyadék és a motor tetején felfelé álló nyomócsonkot képeznek ki. Nagyobb szivattyúk nyomócsonkja a gép tengelyére merőlegesen oldalt helyezkedik el, míg a szivattyúkerék vagy járókerék hátlapján elhelyezett bordák keringetik a motorra ráépített hűtőköpenyben a szállított folyadékot, megoldva ennek tisztaságát is, amennyiben távol tartják a kerék peremén a nagyobb szennyeződések bejutását a motor hűtőterébe.

A szivattyú alsó szívónyílására – például szárazaknás kivitelben – szívócső csatlakozhat, de nedves aknás vagy hordozható kivitelben egyszerű szívótorok, amivel abból az aknából szív, amibe beépítették. A kisebb és hordozható gépek azonban sokszor rátámaszkodhatnak a fenékre, ilyenkor a szívócsonkkal szemben támasztótárcsát szerelnek fel és annak kerületén függőleges horonysoron tudja a szivattyú beszívni a szállított közeget. Ezzel azt is megelőzik, hogy a szivattyú talajra helyezve abba mintegy beássa önmagát.

E szivattyúk számos kiviteli példája közül csak példaképpen bemutatunk egyet a jobbra látható ábrán. Ezen a szivattyúkerék kopásálló, a vele szemen levő falak ugyancsak kopásálló gumival borítottak és a félig nyitott járókerékkel szembeni rés mértékét után állító csavarokkal lehet kopás esetén beállítani. A nyomó spirálház végén indul a motort hűtő köpenyben felfelé a víz, és felül ívcsővel csatlakozik a nyomótömlő csatlakoztatására is alkalmas tömlőkapcsos nyomócsonkba.

A szivattyútengelyen kopásálló keményfém csúszógyűrűs tömítés van elhelyezve, s a tömszelence – tér olajjal van feltöltve, ami az esetleges vízbeszivárgás esetén felszorul a motortér tömítésén keresztül a motorba. A motor belsejében ugyanis levegő van és ezt teljesen biztonságos tömítéssel kell bent tartani a víz alatt is. A motor alsó és felső csapágyazása golyóscsapágy, amit zsírral kennek. A felső csapágy zárt (tömítőfedeles) rendszerű, hogy a zsír ne jusson a motor légterébe. Az alsó csapágy alatt a rendszerint kettős szimering gyűrű van vagy itt is csúszógyűrűs tömítés akadályozza meg zsír kijutását,illetve az olaj bejutását a tömítőtérből a motorba.

Mivel e szivattyúk forgó része nagyobb hézaggal illeszkedik a házhoz, a tengely pedig golyós csapágyazású, hosszabb ideig is képes szárazon futni sérülés nélkül. Nem érzékeny a beszívott levegőre se. Amikor iszapos gödröt víztelenítenek vele, arra kell ügyelni, hogy a gép ne ássa magát a talajba, ezért kötélre vagy láncra kell függeszteni. Vigyázva, hogy ne legyen képes elfordulni, tehát például két irányba húzó kötélre függesszük. A magát kikötés híján talajba ásó gép igen sűrű szilárd anyagtartalmú iszapot kaphat, ami erős kopást okoz és túlterheli a szivattyút hajtó motort is, sőt esetleg a kábelt is meghúzhatja, ezzel zárlatot okozva.

A merülőmotoros zagy- és szennyvízszivattyúk villamos bekötését ugyancsak motorvédő kapcsolón keresztül kell a hálózathoz csatlakoztatni. E gépekben rendszerint található olyan beépített hővédelem, a motor állórész tekercselés túlmelegedése esetén beavatkozik (a motortekercselés hőosztályának megfelelően beállított hőfoknál, például ha a szigetelési osztály B, ami 120 °C-nál hőálló tekercselő huzalt jelent, akkor 100 °C-nál jelet ad vagy vezéráramkört szakítva leállítva a szivattyút. Motorvédő kapcsoló nélkül közvetlenül a hálózatra kötött gépek sűrűn leéghetnek,mert nagyobb sűrűségű anyag hirtelen lökésszerű szállítása túlterheli a motort és nincs, ami megvédje.

Állandó beépítéssel mind szárazaknában, mind nedves aknában lehet találkozni. Szárazaknás beépítésű volt az előregyártott vasbeton aknába beépített MOBA, majd továbbfejlesztve a TÁT szennyvízátemelő telep, ahol már tartalékszivattyú is be volt építve.

Nedves aknás beépítésnél szokásos vezetősínes elrendezéssel, nyomócső gyorskapcsolóval kialakítani a gépet. Ilyen gépek vízbe merülve üzemelnek, ezért a motort nem kell a nyomótérrel körülvenni. E gépeket szokás kettős szintkapcsolóval automata átemelő telepeket létrehozni.

Szennyvíz- és zagyszivattyúink

Sololift Multilift Conlift Unilift DP, EF, SL1 és SLV DW
Pomona S SE és SEV SEG    

 

Termékeink

Előző cikk: Víz alatti motorral hajtott gépek I. rész – Búvárszivattyúk

Következő cikk: Víz alatti motorral hajtott gépek III. rész – Merülőmotoros keverők


2 Comments Add Yours ↓

  1. Kis-Pál Antal #
    1

    Olyan búvárszivattyú után érdelődnék, melyeket csőtörésnél használni lehet,fémházas,220 V.és tűzoltó tömlő csatlakozású.
    Tisztelettel:Kis-Pál Antal épületgépészeti kivitelező

  2. Szamos Gábor #
    2

    Elromlott az Ama Porter 502SE merülőmotoros szennyvíz szivattyúnk Balatonkenesén. Mit javasolnak ennek kiváltására ?



Hozzaszolas